The boy, from the caffee shop (+18)

Heyy! Tudom, megint eltűntem egy jó időre, de sajnos, nem fogom tudni gyakrabban hozni a sztorikat. Sajnálom guys, de nem tehetek róla. :c
Nos, kérlek legyetek velem elnézőek, mert ez életem legelső +18-as sztorija, tudom, hogy nem a legjobb, de még az elején vagyok ennek a szakmának. :D A címeket meg kérlek hagyjátok figyelmen kívül, mert olyan fantáziátlanok hogy hajaj...
Nagyon nagyon szépen köszönöm a 7000+ oldalmegjelenítést srácok, imádlak titeket! ^^
Remélem jól telik mindenki nyara, sok baráttal meg családi programmal, ilyesmik. :3
Na nem is jártatom tovább a szám, további kellemes nyarat! cx
Jó olvasást!
Puszi! xXx
Reni

Louis Tomlinson

A tálcával egyensúlyozva mentem a kettes asztalhoz, hogy kivigyem a rendelést. Már kevesen voltak a kávézóban, este hat óra fele jártunk, és egy óra múlva zárunk. Már csak én voltam bent, fél hatkor szoktak elmenni a többiek és mivel nekem úgysincs mit csinálnom, ezért általában elvállalom az utolsó két órát. Kedvesen mosolyogva a hölgyre, raktam le elé a cappucino-t, majd a hónom alá fogva a tálcát mentem vissza a pult mögé, elmosogatni. Volt még három vendég, mindegyik a laptopjába bújva randizott az elektronikus világ csodájával, kávét szürcsölgetve. Mosolyogva pillantottam egy-egy emberre, akik egy pillanatra sem vették le tekintetüket a képernyőről, majd a fehér kötényembe törölve a kezem vettem elő a mobilom és mivel nem volt semmi dolgom, ezért a pultnak támaszkodva lestem fel egy-egy közösségi oldalra, de nem sok érdekességet találtam. Néha elgondolkoztam, hogy hogy tudnak az emberek a nap huszonnégy órájában a Facebook-on vagy a Twitter-en élősködni. Aztán rájövök, hogy nekik talán vannak ismerőseik akiknek nyomon követhetik életük néhány pillanatát, hogy megtudják mi van velük. A bejárati ajtó feletti kis csengő adta tudatomra, hogy vendégünk érkezett, mire felkaptam a fejem. Egy magas srác állt az ajtóban. Fekete nagyon szűk farmert viselt, fekete felsővel, barna csizmával, és egy ballonkabáttal. Göndör tincseit épp akkor söpörte ki zöld íriszeiből, mikor a pult előtt elhaladva találkozott a tekintetünk, majd a legeldugottabb asztalnál levágta magát. A szívem kihagyott egy ütemet és egy pillanatra még lélegezni is elfelejtettem hogy hogy kell. Tekintetemmel minden mozdulatát követtem addig, amíg a széken elhelyezkedve felém nem pillantott. Gyorsan elnéztem a másik irányba, és rögtön az egyik asztalhoz siettem, mert intettek, hogy fizetnének. Odaérve felkaptam a csészét, majd mosolyogva vettem el az asztalra helyezett összeget. A hátamba lyukat vájt valaki tekintete, ezért hátra pillantva a vállam fölött összeakadt a tekintetem a göndörrel és egy pillanatra láttam ahogy mosolyog, de rögtön visszafordultam és elköszönve a vendégtől, siettem a pult felé.
A maradék egy órában végig éreztem a tekintetét, én pedig idegességemben mosogatásnál leejtettem egy poharat, így még azt is fel kellett takarítanom, de megvágta az ujjamat, és magamban szépen káromkodva járkáltam az asztalokhoz összeszedni a maradék tányért és poharat. Az utolsó vendég is kilépett az ajtón. Illetve majdnem az utolsó. Mivel a srác még mindig az asztalnál ült és még mindig engem bámult. A karórámra pillantva vettem észre, hogy öt perc múlva be kell zárnom és nem úgy tűnt mintha a srác elszeretne menni. Oda sétáltam az asztalához, végig követte a mozdulataimat a tekintetével, majd amikor megálltam előtte, a szemembe nézett egy fél mosollyal az arcán, karja a mellkasa előtt volt összefonva én pedig kissé elpirulva álltam előtte, a szívem majd kiugrott a helyéről.

- Öhm… záróra van. – motyogtam halkan, remegő hanggal. A félénkségemet meglátva mosolya egy kacér vigyorrá változott.

- Tudom. – hangja hallatán nagyot dobbant a szívem és még inkább pírba borult az arcom. Nem tudtam, hogy erre mit válaszoljak, ha tudja, akkor miért van még itt?

- Öhm... És… - kerültem a tekintetét, direkt másfele néztem. Nem tudtam hogy folytassam a mondatod, ezért csak ott álltam előtte és hirtelen a padló érdekesebbnek bizonyult, mint az ő tekintetét állni. Felállt az asztaltól, és mivel eddig ott álltam előtte, csak pár centire voltunk egymástól Felnéztem rá, még mindig ott lapult az a sunyi vigyor a képén, engem pedig már lassan egy paradicsomhoz lehetett volna hasonlítani. A fülemhez hajolt, a lehelete visszacsapódott a bőrömről, nekem pedig már ezerrel vert a szívem és attól féltem, hogy ő is meghallja.

- Holnap találkozunk szépfiú - suttogta, majd fülcimpámba harapva kikerült és zsebre dugott kézzel sétált ki a kávézóból. Én lefagyva álltam ugyanott és tátott szájjal néztem magam elé. A pulzusom még tíz perccel később is az egekben volt és akár hányszor eszembe jutott, rögtön elpirultam.

A bejáraton kilépve bezártam az ajtót, és hazaindulva folyton csak azon a srácon gondolkodtam. Meg kellene ijednem? Hisz nem is ismerem és a legtöbb ember biztos félne, hogy mostantól bárhol megjelenhet ez az idegen, és nem tudja mit szándékozik tenni vele. De valamiért nincs bennem félelem. Csak valami fura érzés amit nem tudok megmagyarázni. Érdekes, még nem éreztem ilyet, és az a baj, hogy nem tudom mi ez. De azt mondta találkozunk még. Talán hazudott. De miért tette volna?

Fáradtan léptem be az ajtón, felnyomtam a villanyt, majd a dzsekimet és a cipőmet ledobva mentem be a konyhába, hogy töltsek magamnak egy pohár vizet. Gyorsan lehörpintettem, és a villanyt lekapcsolva futottam fel a lépcsőn. Pazarlom az áramot. Gyorsan lezuhanyoztam és a derekamra csavart törülközővel mentem vissza a szobámba. Éppen felvettem az alsómat, mikor hallottam valamit a terasz ajtónak csapódni. Kérdőn néztem a függönyre, majd kíváncsian oda lépkedtem. Elhúztam a durva tapintású anyagot, és az üvegen kitekintve észrevettem egy fekete autót állni a háznál, de a rosszabb, hogy a járműnek támaszkodva ott állt a srác a kávézóból. Beharapta az alsó ajkát és mivel annyira nem volt messze láttam ahogy végig mér. Akkor esett le, hogy még alsóban vagyok, így az egész arcom vörösbe borult és gyorsan elrántottam a függönyt. Amikor hallottam a motor zúgását, vissza pillantottam az utcára, épphogy csak annyira hogy a fejem kilátszódjon. Már bent ült az autóban és épp indulni készült, de észrevett, így mielőtt elment volna, rám kacsintott. A szívem a torkomban dobogott és nehezen kaptam levegőt. Magam elé meredtem még minimum egy öt percig, majd amikor észhez tértem, gyorsan beugrottam az ágyamba és megpróbáltam minél előbb átlépni azt a bizonyos kaput.

Reggel biztos szörnyen nézhettem ki, alig aludtam valamit, folyton beugrott az a gyönyörű pár smaragd égkő és azok a csokibarna fürtök. Nem tudom, hogy mi van velem, de ez nagyon új. És a legidegesítőbb pedig az, hogy még csak a nevét sem tudom.

A telefonom ébresztőjét kinyomva feltápászkodtam pihe-puha álom hajómról, majd a fürdőszobába belépve elrendeztem reggeli teendőimet. A szekrényemből kirángattam egy fekete farmert és egy rövid ujjú felsőt és a lépcsőn lebaktattam a konyhába. Mivel nem volt se kedvem, se időm főzőcskézni, ezért csak egy tál müzlivel le is tudtam a reggelimet. A TOMS-omba bebújva, kaptam fel a kulcsom és a dzsekim, majd megindultam a kávézóba.

Fél hatkor köszönt el tőlem az utolsó itt maradt munkatársam, így egyedül folytattam a vevők kiszolgálását. A srác egész nap nem jelent meg, én pedig nem tudom miért de folyton az ajtóra kaptam a pillantásom amikor belépett valaki, de egyszer sem az volt akit vártam, így már egy ideje nem is figyeltem fel a kis csengő hangjára.Így amikor már az utolsó vevő is elment fél órával zárás előtt, és valaki belépett az ajtón, fel sem néztem a mosogatni valóból. Hirtelen két kar fonódott a derekam köré, majd valaki lehelete csapódott a fülemnek.

- Hello, szépfiú - köszöntött az a bizonyos mély hang. Én lefagyva álltam egy helyben, teljesen lesokkolva. - Ugye nem hitted, hogy hazudtam tegnap? - suttogta azzal a mély, rekedtes hangjával a fülembe, ami simogatta dobhártyámat. Éreztem ajkait nyakamnak nyomódni, én pedig az érzésre lehunytam a szemem és nem törődve semmivel, a vállára hajtottam a fejem és csak élveztem a pillanatot. Az egyik karját csípőmre helyezte, majd hátra simította a farzsebembe, és kikapta a mobilomat. Kipattantak a szemeim és féltem, hogy kirabol vagy valami, de a másik karja még mindig a derekam körül volt, majd pár másodperc múlva éreztem, ahogy visszarakja a telefonomat eredeti helyére. Kezét mellkasomra helyezte, fejét visszahajtotta a nyakamba és újra csókokkal kezdte behinteni. Lassan elindította a kezét mellkasomtól lefele, éreztem ahogy a szívverésem gyorsul, egyre melegebb lett a kávézóban, és egy pillanatra sem tudtam figyelmen kívül hagyni hideg telt ajkait a nyakamon. Keze az alhasamig levándorolt és ott benyúlva a pólóm alá megismételte a mozdulatsort, miközben nyakamba harapott és elkezdte szívni a bőr réteget. Egy halk nyögés hagyta el ajkaimat, mire éreztem ahogy mosolyra húzódik szája, keze most pedig nem áll meg alhasamnál, ágyékomra simította tenyerét és rámarkolt férfiasságomra. Egy fokkal hangosabb nyögés szökött ki ajkaim közül, mire már vigyorgott és elkezdett dörzsölni. Nadrágom egyre szűkösebbé vált. Végig nyalt a nyakamon egészen a  fülemig, ott pedig fülcimpámba harapott és fülembe lihegett. Felemeltem a karom és hátranyúlva beletúrtam göndör tincseibe és egy kicsit meghúztam őket. Egy aprót nyögött és ettől a hangtól nekem is nyögnöm kellett, egy pillanatra sem állt le tevékenységében. - Ha tudnád, hogy milyen gondolatok cikáznak most a fejemben... - suttogta a fülembe, mire elpirulva újra meghúztam a haját. - Legszívesebben itt és most magamévá tennélek, ezen a pulton - suttogta tovább vágytól eltorzult hanggal. A gondolatra felnyögtem és már nem nagyon bírtam sokáig kínzását. - De... Ez a nap nem ma lesz. - Keze leállt és vigyorogva csókolt bele újra a nyakamba, majd fülemhez hajolva még utoljára belesuttogott. - Találkozunk még Louis. - majd ezzel az utolsó mondattal ellépet mögülem és kiviharzott a kávézóból.Tágra nyílt szemekkel néztem utána, majd amikor kilépett az ajtón megfordultam és leültem a földre. A pult alatti szekrényeknek támaszkodva, lehunyt szemmel mélyeket lélegeztem hogy lenyugtassam magam, de elég nehezen ment. Aztán eszembe jutott, hogy csinált valamit a mobilommal, úgyhogy előkaptam a zsebemből. Semmi furát nem találtam benne, addig amíg be nem léptem a híváslistámba. Egy új név. Harry. Önkéntelenül is mosolyra húztam számat, majd visszahelyeztem a telefonom eredeti helyére és felpattanva lekaptam a kötényemet és hátra mentem a cuccaimért.

Levágtam magam a kanapéra és a tv-t bámultam annak ellenére, hogy ki volt kapcsolva. Tegnap egészen hazáig követett? Honnan tudta a nevem? Miért állt tegnap a házam előtt? Miért csinálta a mait? Miért pont én? Nagy valószínűséggel nem fogok választ kapni a kérdéseimre.
Gondolataimból a telefonom rezgése zökkentett ki. Előre hajolva vettem el az asztalról és nyitottam meg az sms-emet.
"Holnap este 7-re legyél kész. - H"
A szívem a torkomban dobogott és úgy éreztem, hogy egyre kevesebb oxigén van a szobában. Minden gondolatom elszállt és nem tudtam mit akarok. Csak azt tudtam, hogy sürgősen szükségem van egy pohár vízre.

Egész nap próbáltam valamivel elterelni a gondolataimat a ma estéről, de sehogy sem jött össze. Főztem, takarítottam, lenyírtam a füvet, de egyik sem jött be. A kaját odaégettem, porszívózásnál beszippantottam valamit, ami miatt érdekes hangot adott ki a porszívó és nem akart tovább működni, fűnyírásnál meg lenyírtam véletlen egypár virágot. Szóval inkább leültem a tv elé és egy tál popcorn-al filmeztem, de már arra sem emlékszem mit kezdtem el nézni, mert az első tíz perc után már teljesen máshol jártam fejben. Folyton az órát lestem és igazából azért imádkoztam, hogy teljen lassabban az idő, de az idő akkor telik a leggyorsabban amikor nem akarjuk. Fél hétkor alsógatyában álltam a szekrényem előtt és nem tudtam, hogy mit vegyek fel. Végül egy feszülős fekete farmer és egy fehér ujjatlan felső mellett döntöttem. A fürdőben megpróbáltam valamit csinálni a hajammal, de nem nagyon sikerült, így hagytam úgy, ahogy volt. Hallottam egy autót leparkolni a ház előtt, a szívem hevesebben ritmusra kapcsolt, és a tenyerem is izzadni kezdett. Hallottam ahogy dudál  kettőt, vettem egy mély levegőt, majd lefutva a lécsőn zsebre vágtam a mobilom, és mivel már egészen jó idő volt így csak egy vékony dzsekit kaptam magamra, majd a kulcsot megragadva léptem ki az ajtón. Bezártam a bejáratot, majd a kocsi felé indultam aminek nekitámaszkodva ott állt Harry. Az a tipikus félmosoly ott ült az arcán és mikor oda értem elé, lehajolva nyomott egy puszit az arcomra és kinyitotta nekem az anyósülés ajtaját. Elpirulva bepattantam, bekötöttem magam és vártam Harry-re. Az autót megkerülve beült mellém, és miután villantott felém egy szívdöglesztő vigyort, elindította a járművet. Még jobban elpirultam és az ölembe hajtott kezemet vizslattam, elkezdtem idegességemben ropogtatni az ujjaimat. Egy idő után Harry megunta, vagy csak idegesítette amit az ujjaimmal művelek, mert a kezemre rakta az övét, én pedig felpillantva rá láttam ahogy mosolyogva megrázza a fejét, jelezve, hogy hagyjam abba. Onnantól kezdve az ablakon bámultam ki és figyeltem az elsuhanó fákat, autókat, házakat. Eddig fel sem tűnt, hogy mennyivel nagyobb a keze mint az enyém.s miután ez leesett, egészen másfelé tévedtek a gondolataim, hogy mikre lenne képes azzal a hatalmaz kezével. Elszégyellve magam ráztam meg egy picit a fejem, hogy elűzzem a gondolatot.
Egy étterem előtt parkoltunk le, elég drága étteremnek tűnt. Harry kiszállt a kocsiból és már én is készültem, de átsprintelt az én oldalamra és kinyitotta nekem az ajtót, majd a kezét nyújtotta, hogy segítsen kiszállni. Elpirulva fogadtam el a gesztust, majd az ajtót becsukva, Harry átkarolta a derekam és úgy mentünk be az épületbe. Egész végig a földet kémleltem, még amikor bent az asztalunkhoz kísértek sem néztem föl, csak akkor már a terítőt bámultam. Aztán Harry megragadta az állam és kényszerített, hogy a szemébe nézzek. Az a fél mosoly még mindig ott lapult az arcán, hüvelykujjával végig simított alsó ajkamon, majd arcomról az asztalon lévő kézfejemre helyezte kezét és cirógatta.
Igazából nagyon jól éreztem magam vele, egy kicsit feloldódtam a környezetében, de néha még megvoltak azok a perverz beszólásai, amitől mondjuk visszaköptem a pohárba az italomat. A bejáratnál vártam amíg Harry fizet, majd visszaérve mellém rám mosolygott, és megfogta a kezem. Az ajtót megint kinyitotta előttem és vigyorogva nézte ahogy (ezen az estén már vagy századszorra) pirulok el és ülök be az autóba.
Az utat figyelve feltűnt, hogy nem visszafele megyünk, vagyis még nem visz haza. Értetlenség ült az arcomon, amit Harry észre is vett.
- Hozzám megyünk. - magyarázta meg nekem, mire elgondolkoztam, hogy lassan kardiológushoz kell járnom, mert nem természetes ez a szívverési zavarom naponta. Tenyerem izzadni kezdett , de nem mutattam az izgalmamat kívülről, csak bólintva egyet az ablak felé fordultam.Egy normál méretű háznál parkoltunk le, direkt nem szálltam ki, tudtam, hogy Harry megint kinyitja nekem az ajtót, és ugyan úgy segített is kiszállni. Kinyitotta az ajtót és előre engedett. Belépve levette rólam a dzsekimet, majd felakasztotta, és a cipőmet lehámozva követtem őt a konyhába. Szép ház volt, egyszerű, nyitott tér van, az ajtóból bejövet háttal áll egy kanapé, ami előtt egy kávés asztal, az előtt pedig egy tv. Tovább, elválasztva van a konyha és az ebédlő együtt, azzal szemben pedig a lépcső. A konyhába belépve nekem háttal állt és épp valami piát töltött két pohárba, majd amikor észrevette, hogy mellé álltam, mosolyogva nyújtotta felém az egyik poharat.
- Nem vagyok egy nagy alkoholista - közöltem vele fintorogva, mire felnevetett és nézte ahogy lehörpintem az itókát. Az alkohol égette a nyelőcsövem, majd még a gyomromban is éreztem a melegséget, de alapjában véve finom volt. Édeskés. Mosolyogva figyelte, ahogy kicsit fintorogva fogadom az italt, majd bólintva nézek a pohárra. Ő is lehörpintette a sajátját, majd elvette tőlem a poharat és az övével együtt elhelyezte a pulton, aztán közelebb lépett hozzám én pedig hátráltam egy picit, hogy ne legyünk annyira közel, de a konyhapult megakadályozott ebben, ő pedig még közelebb jött, így összepaszírozódtunk. A szemembe nézve féloldalasan mosolygott én pedig arra ügyeltem, hogy egyenletesen vegyem a levegőt. Kezét a derekamra helyezte és a fülemhez hajolt.
- Remélem nem vár rád senki otthon, mivel ma már biztos nem mész haza. - suttogta kényesen a fülembe, majd a fülcimpámat megharapta és visszahajolt az arcomhoz. Csak centiméterek választottak el minket, ő pedig ezt a kis távolságot is megszüntette, ajkainkat összeérintette. Végig nyalt alsó ajkamon, bejutást kérve, de húzni akartam egy kicsit az agyát, így nem adtam meg neki, azonban a tervem fordítva sült el, mert kezeit hátra csúsztatta és megmarkolta fenekemet, amitől felnyögtem, ő pedig kihasználva az alkalmat átcsúsztatta a nyelvét a számba. Nyelveink küzdöttek a dominanciáért amit végül ő nyert meg. Végig simítottam a karján, majd nyakát átkarolva hátulról beletúrtam  göndör tincseibe és meghúztam azokat. Harry felnyögött, majd kezét a combomra csúsztatva felültetett a konyhapultra, lábaim közé férkőzve csókolt tovább, egy pillanatra sem szüntetve meg a kapcsolatot. Egyik kezemmel végig simítottam mellkasán, majd hasán, és pólója alá nyúlva hátán is, majd karmoltam. Harry belenyögött csókunkba, amit oxigénhiány miatt meg kellett szakítanunk, de ő rögtön áttért a nyakamra, majd megkeresve érzékeny pontomat, megszívta a bőrt, amitől felnyögve húztam meg tincseit. Remek. Ki kell majd magyaráznom a kávézóban a lila foltot. Amikor úgy gondolta, hogy épp elég lila már a nyakam, elhajolt, és a fülembe súgta szavait. - Most már mindenki láthatja, hogy az enyém vagy - hangja a vágytól eltorzult volt és még mélyebb, mint eredetileg. Nagy tenyerét combomra rakta, és onnan lassan haladt egyre beljebb, én pedig egyre szűkebbnek éreztem a nadrágomat. Férfiasságomra helyezte kezét és megmarkolta. Az eddigieknél is hangosabb nyögés hagyta el ajkaimat ő pedig vigyorogva csókolgatta állam vonalát. Dörzsölni kezdett én pedig már alig bírtam, vállára hajtottam fejem és újra meghúztam tincseit.
- H...Harrry- nyöszörögtem, mert már nem nagyon bírtam. Ekkor Harry felkapott az ölébe, lábaim dereka köré fontam, ő pedig fenekemnél tartva vitt fel a lépcsőn. Elkezdtem csókolgatni a nyakát, majd megszívtam a bőrt ő pedig felnyögött.
- Ha nem hagyod abba, a lépcsőn foglak megdugni. - lihegte a fülembe, mire vigyorogva nyaltam végig nyakától a füle tövéig és megharaptam cimpáját. Harry berúgta az ajtót, és amint becsukódott, neki nyomott a fadarabnak és megcsókolt. Én a hajába túrva élveztem a ajkaink vad játékát, ő pedig fenekembe markolva hátrált az ágyig, majd hátradőlt, így Harry alattam feküdt. Lábaim a dereka két oldalára helyeztem, kezemmel feje mellett támaszkodtam. Megragadta a pólóm alját és lerántotta rólam, és elhajította valamerre. Én a nyakához hajolva csókolgattam, majd fogammal karcoltam a bőrét. Harry a hátam simogatta, végigsimítva a mellkasán lerántottam róla a pólóját. Állkapcsától lefelé haladva csókoltam, haraptam őt, mellbimbójánál sokáig elidőztem, majd a mellkasától végig nyaltam egészen a nadrágja széléig, ott megfogtam a nadrágot és lassan lejjebb toltam egy picit a boxerével együtt és megcsókoltam a felületet. Harry hangosat nyögött és összeszorította szemét. - Ne akarj felhúzni, mert rosszul jársz - nyöszörögte, én pedig vigyorogva beleharaptam bőrébe ő pedig mélyet nyögve megunta és felrántott, majd megfordította a helyzetünket. Fülemhez hajolt, miközben végig simítva felsőtestemen alhasamnál megállt és pici köröket írt le kezével. - Én szóltam - suttogta kéjesen, majd mellkasomtól haladt lefelé, apró csókokat hagyva bőrömön. A "V" vonalamnál megharapta a felületet, majd ugyan úgy mint én lejjebb húzta a nadrágom egy picit és megcsókolta bőröm, majd pedig végig nyalta. Kínlódtam alatta és haját markolászva szenvedtem, összeszorított szemekkel. Megfogta nadrágom gombját és kipattintotta a lukból, majd kínzóan lassan húzta le a cipzárat, direkt úgy, hogy közben végig simítson, már elég kemény férfiasságomon. Nyöszörögve dobáltam a fejem egyik oldalról a másikra, ő pedig lerángatva rólam a gatyát, beférkőzött lábaim közé, és boxeremre nyomott egy csókot, aztán beleharapott. Egyre hangosabban nyögtem tetteire, már nem sokáig bírtam, a lepedőt markolászva vergődtem alatta.
- H-Harry... kérlek... - nyögtem, mert már nagyon szenvedtem. Felhajolt hozzám és vigyorogva nézett a szemembe. Megcsókol, majd fülembe súgott.
- Mond el mit szeretnél, mit csináljak veled... - kérte és benyúlva a boxerembe ujjait körém csavarta és úgy kínzott tovább. Nem bírtam megszólalni, így csak nyögtem egyet válaszul,mire gyorsított a tempón. - Elmondjam én mit szeretnék? - súgta továbbra is, én pedig csak halványan bólintottam, szemöldököm összeszaladt az élvezet miatt. - Tudni akarom, hogy milyen érzés benned lenni, bele akarlak döngölni ebbe az ágyba, addig amíg el nem törik alattunk. - a gondolatra még hangosabbat nyögtem, ő pedig nem hagyta abba és tovább kínzott. - Azt akarom, hogy az egész város hallja ahogyan a nevemet sikítva élvezel el, hogy ez legyen az eddigi legnagyobb orgazmusod. - folytatta én pedig már összeszorítottam a lábujjaimat, hogy még bírjam egy kicsit, a hátát karmoltam, keze továbbra sem állt le és a kéjes suttogása is rá tett egy lapáttal.
- Harry... könyörgöm... - nyüszítettem de nem nagyon voltam képes beszélni abban az állapotban.
- Mit kérsz? Mit akarsz, mit tegyek? - kérdezte még mindig a fülembe suttogva.
- Érezni... akarlak... Harry.. K-kérlek... - Harry abbahagyta amit eddig művelt és hirtelen hiányérzetem támad. Eltüntette az utolsó ruhadarabokat, majd előre hajolva elvette az éjjeliszekrényről az óvszert és felgörgette magára. Bepozicionálta magát, majd megcsókolt, én rögtön kinyitottam a számat így mélyítettük csókunkat. Rájöttem, hogy ezzel akarta elterelni a figyelmemet, mert közben belém hatolt, én pedig csókunkat megszakítva vállára hajtottam a fejem és olyan erősen haraptam be az alsó ajkam, hogy éreztem kicsordulni a vérem, de akkor nem érdekelt. - Ne fojtsd el a hangod. Hallani akarom ahogy a nevemet nyögöd - mondta én pedig kiengedtem egy apró nyögést. Harry várt egy kicsit, amíg megszoktam a méretét, majd lassan kezdett mozogni. Hajam rátapadt izzadt homlokomra, lábam Harry dereka köré csavartam, kezemmel pedig hátát karmoltam. Egyre gyorsabban mozgott, én pedig egyre hangosabbakat nyögtem. Fejem hátra hajtva a matracba nyomtam és kinyitottam az eddig összeszorított szememet. Harry göndör tincsei homlokához tapadtak, szemeit összeszorította, ajkai elváltak, az élvezettől összefutott a szemöldöke, olyan gyönyörű látványt nyújtott, az izmos felsőteste, a befeszített karja, a halk morgásainak és nyögéseinek hangja, az élvezettől eltorzult arca, ez mind csak rátett egy lapáttal és végig karmolva hátán, Harry nevét nyögve léptem át a gyönyör kapuját. Harry még lökött rajtam párat, majd ő is elélvezett. Rám dőlt, homlokát enyémnek támasztotta, és egymás szájába lihegtünk, még mindig csukott szemekkel. Kinyitva a szemem Harry gyönyörű zöld íriszeivel találtam szemben magam, majd mosolyra húzta a száját és egy apró csókot nyomott ajkaimra. Lassan kihúzva magát belőlem, kidobta a kotont és mellém feküdt. Letakarta meztelen testünket, majd mellkasára húzott és nyomott egy puszit a fejem tetejére. Mosolyogva öleltem át hasát és megcsókoltam mellkasát.
- Úgy érzem, hogy holnap sem megyek haza. - motyogtam mosolyogva bőrébe, ő pedig felnevetve húzott még jobban magához.
- Úgy érzem holnap sem engedtelek volna haza. - hallottam hangján ahogy vigyorog, mire felemeltem fejem és mosolyogva megcsókoltam.